SZENTESI CSABA KÉPZŐMŰVÉSZ FESTMÉNYEI

Fotó: 019

Szentesi Csaba különös, lebegő hangulatú képein közönséges tárgyainkat, hétköznapi környezetünket lényegíti erőteljes hatású esztétikai élménnyé, tölti fel személyes érzelmekkel és filozófiai üzenetekkel. A címek nélküli kiállítás szándékosan hagyja magára a befogadót, hogy zavaró sugalmazások nélkül léphessen személyes kapcsolatba művekkel és így alkossa meg saját értelmezéseit.



Fotó:033

BAKÓ ANDREA NAÍV MŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA

Bakó Andrea művei két elkülönülő csoportot alkotnak. Az egyikből rikító, messziről ránk rohanó színek és formák kiabálnak felénk, mély belső sikolyokat közvetítve; a másik csoport képei szelíden simulnak a falhoz, és mandala szerű formáikkal a mindenségbe olvadó tökéletes harmónia ígéretével vonzzák magukra tekintetünket. 
 
 
 



FANÓ SÁNDORNÉ SZÁRAZVIRÁG- ÉS ÜVEGDÍSZEI

Fotó: 021 vagy 022

Fanó Sándorné szintén autodidakta úton próbálgatja többféle kézműves technika segítségével is kifejezni a mindennapi apró örömök iránti tiszteletét. Szinte minden keze ügyébe kerülő anyag és apró tárgy képes elindítani fantáziáját és keze között "személyiséggel" rendelkező kedves és beszédes használati- vagy dísztárggyá válni.



SZEMÉTRE DOBOTT MÚLTUNK KINCSEI

Fotó: 026

Egy munkatársunk szó szerint a szemétből mentette ki, egy szeme előtt baltával felhasogatott régi zongora gazdagon faragott kottaálványát, néhány még egészben maradt hasonló kisebb zongorarésszel együtt. E halálra ítélt, új életre kelt és új funkciókat felvevő kiállított tárgyak nap mint nap óvó-dorgáló figyelmeztetéssel hálálják meg befogadásukat. Úgy gondoltuk, másokat is részesítünk ebből a nem haszontalan, átvitt értelemben is megfogadható figyelmeztetésből.



Vissza a címlapra