Kiktől, miért, hogyan?

Nemcsak az alkotás folyamata, hanem a műélvezet, az esztétikai élmények átélése is fontos építőeleme a lelki egészségnek, sőt fontos útvonala lehet a lelki gyógyulásnak, traumákból, veszteségekből való felépülésnek.

Különösen érvényes ez a megállapítás olyan kortárs műalkotások esetében, melyeknél a művész nem pusztán passzív szemlélőnek, hanem "alkotótársnak" tekinti a befogadót. Hasonló folyamatról van szó mint az eredményes pszichoterápiánál, amely mindig a kliens és terapeuta közös alkotása.

Az őskortól kezdve a legutóbbi időkig a műalkotás és műélvezet a mindennapi élet részét képezte. A szegények maguk alkotta gyönyörűen díszített tárgyak közt éltek, a tehetősek meg hivatásos művészek alkotásaival díszítették környezetüket.

Eldobható tárgyak közt élő "korunk embere" leszokott a műalkotásról, a műélvezet pedig a mindennapi életről levált kiállítótermekbe szorult. Magunk részéről ezen a gyakorlaton szeretnénk változtatni, amikor kiállítótermekké varázsoljuk mindennapi környezetünket. Olyan kiállítótermekké, ahol jól megférnek egymással a "magas művészet" és az ösztönös önkifejezés, vagy a környezetszépítő igyekezet alkotásai. Profilunkhoz illően falaink díszítésére érzelmi élményeket, hangulatokat, filozófiai gondolatokat kifejező műalkotásokat válogatunk.

Ezen túlmenően szeretnénk közvetíteni is az alkotók és befogadók között. "Kiállítótermeinket" nem zárjuk magunkra, a személyes környezetünket gazdagító alkotásokat - amolyan "kulcsos galériaként" - bárki számára elérhetővé tesszük. A kiállított alkotások érdeklődés esetén megbeszélt időpontokban megtekinthetők, a művészekkel igény esetén személyes kapcsolat teremthető, sőt a környezetszépítő kézműves technikák "kreatív szakkörünkön" elsajátíthatók.